Titok?!.
2013 szeptember 24. | Szerző: Gekko |
Kifordítva, összetépve. Mégis mindenre, mindenkor, mindenkinek.
Az utolsó falat előtti pillanatban.. rántott sajt hasábbal.fizetek. leülök. Várok. Belemerülök az arckönyv üzeneteibe. A pasi akitől rendeltem perifériában látom, hogy hozz valamit… kicsit megijedek amikor halkan de számomra hangosan lerakja elém a gőzölgő sajtot. Megköszönöm. Jó étvágyat kíván. Belekezdek közben fél kézzel még nyomkodom a gombokat. Fölösleges infókat közlök a világgal, egy másik személlyel. Tudom, hogy nem érdekli, meg úgy se lesz úgy ahogy előző este megbeszéltük. De azért próbát teszek. Utoljára. Valahol azt remélem zaklatásom célba ér, és nemet mond. És fog is. Túl sok mindentől akar függeni. 26 éve. Fogy a sajt, a krumpli, most nem olyan meleg mint szokott, pedig friss minden. Lehet csak én akarom hogy ne legyen az. Nem derül ki. Lerakom az eszközt a világ távirányítóját és manuálba kapcsolok. Nézem az embereket, nézem ahogy esznek, beszélnek, arcokat vágnak. Jókat mosolygok. De csak magamban. Az utolsó falatot szúrom a villám hegyére. Már az agyam közli a kezemmel, hogy érkezik az utolsó szállítmány. A számat elfelejti tájékoztatni, úgy tűnik, mert amikor megérzem az illatát, hányinger fog el és ha kinyitom a számat akkor nem marad hely az utolsó falatnak. Lerakom a villám. Hátra dőlök, mélyeket lélegzek. Hirtelen utálom a rántott sajtot. Pedig 10 mp még szerettem. Leírhatatlan az érzés. Egymás mellé teszem az evőeszközöket. Felállok, és helyére teszem a tálcát. Intek az ebédnek, a pultosnak. Vissza integetnek. Kilépek a kitárt kétszárnyú ajtón, egy fuvallat belém karol és elindít vissza a munkahelyre. Nincs hideg, nincs meleg. Nincs időjárás. Nincs magyarázható, jellemezhető időjárás. Rágyújtok, pedig tudom, nem kéne. De talán ha tényleg visszaakar jönni, akkor segít és nem szenvedek tovább. Nem jön. Megnyugodott, hogy nem nyomtam le még egy falattal. Feszít a melltartó, nem jól állítottam be. Reménykedem. Rá gondolok. Nem hív. Nem ír. Mi lehet vele…hiányzik? Hiányzott eddig?A válasz elég egyértelmű. Ha kicsit úgy néz ki valami rendben van, rögtön rajta agyalok. Pedig nem kéne. Fölösleges. A következő hónapokban, tudom min megyek még át. Látom az egészet. És nem az fog a legjobban fájni, hogy le kell zárnom végleg valamit, hanem hogy tudom mit fog mondani, ha megtudja. Nehéz, úgy élni, felkelni, hogy tudsz valamit, de senkinek nem mondhatod el. Még anyukádnak se, se a barátnődnek, se a barátodnak. Mert ez a dolog csak 2 emberre tartozik. De amikor a másik nem akar még életjelet se adni…hm. Tényleg így kell lennie? Megint?
Barátok eszméletlenek,haverok a partira, péntek esti nyüzsgés a brooklynban,lindy hop-swing-salsa, édes pezsgés, Balaton télen-nyáron, koktél nem fel rázva keverve, lasagne jól megpirítva, kávé cukorral, kiállítások az expon, Gasztro fesztiválok, sültkumpiiiii dupla sóval, koviubi,reggel piac, első hó, éjfélkor koccintás (nem csak szilveszterkor), fehér liliom lila vázában, sütés-főzés a barátoknak, öröm könnyek, veszekedés után kibékülés, elindulás a valahova, tervezni-szervezni- véghez vinni….és még sok más,ami fontos: Otthon tengerparton tejszínes patron eperillat a zöldségesnél ebéd a zöldségből mosoly a zöldségestől virágok fák zöld tavasz egy hópehely egy pizza színek fények zene naplemente egy csók látni, ahogy felkel a nap a hold a csillagok érezni hogy fontos vagyok hullócsillag alatt kívánni valami nagyot a felhőket bámulni a felhők felet repülni hallgatni a tenger zúgását csokipuding eperrel tejszínhabbal a nyári eső illata órákon át hintázni utazni világot látni amikor a szállodaszobából látni a Sacré Coeur csúcsát vele lenni nevetni önfeledten kacagni naphosszat sétálni barátokkal találkozni pezsgő bor pálinka fodros-bodros kisszoknya az utolsó vizsga a tudat hogy megcsináltad egy unalmas napon szivárványt látni egy sündisznó a telkeden egy szentjánosbogár ősidők óta ismerni egymást hamburger a balatoni strandon frissen mosott ágyneműbe bújni érezni a bőre illatát a várva várt mosolyjel a terhességi teszten az elsuhanó vonat ablakainak fénye az éjszakában örömet okozni somlói galuska jegeskávé fagyival a kedves ölelése a család amikor mindenki együtt van a mozi varázsa a színház szépsége táncolni reggelig egy este a Margit-szigeten a fények a Dunán a part a házak a kivilágított Lánchíd Buda és Pest egy szabadnap addig alhatsz ameddig akarsz felhangosítani a rádiót és hangosan énekelni amikor eléred az utolsó metrót más boldogságának örülni minden nap újra és újra rácsodálkozni a világra szeretni hinni a csodában a boldogságban magadban…
Kommentek