Újra és újra
2013 szeptember 10. | Szerző: Gekko |
http://www.youtube.com/watch?v=HCv1lWRRP6o Keresem..keresem. de nem lelem. Ott volt előttem, mégis keresztúl lőttem. Nyílam szíven találta, összerogyott, belátta. Életét megnehezíttem, erre se hederítettem. Vállaltam a kockázatot, mindent kézhezkapott. Min csodálkozok? Azon hogy nem csodálkozom. Tudtam, hogy mi lesz vége, ajkamon még mindig ott a vére. Magamba akartam szívni, de ő eltolt, nem tud bízni. Sírnék, de elfogyott, mint egy játék elromlott. Elsötétült az ég, csend és kék. Ennyire emlékszem, vajon te emlékszel? Az első dalra? Arra a pillantra? A pontra amikor nem fogtad magad vissza? Pedig tudtad mennyire van tiltva. Mégis hozzám értél, elragadtál, nem engedtél vissza. Ránk csuktad az ajtót, a múlt ajtaját. Többé nem engedtél ki rajta, majd egy egyik napról a másikra kiléptél rajta. Rám csuktad, egyedül hagyva, magányomba fagyva. Belém mar csönd, újra, égeti számat a hiánya, újra és újra, Csókod hiánya. A semmiben felcsendül, az első remény hangja, de csak a lelkem vészharangja. Visszaülök a sötétbe, a koromsötétbe. Várok, hogy kinyisd az ajtót, és átölelj újra és úja.
Kommentek