Barátok eszméletlenek,haverok a partira, péntek esti nyüzsgés a brooklynban,lindy hop-swing-salsa, édes pezsgés, Balaton télen-nyáron, koktél nem fel rázva keverve, lasagne jól megpirítva, kávé cukorral, kiállítások az expon, Gasztro fesztiválok, sültkumpiiiii dupla sóval, koviubi,reggel piac, első hó, éjfélkor koccintás (nem csak szilveszterkor), fehér liliom lila vázában, sütés-főzés a barátoknak, öröm könnyek, veszekedés után kibékülés, elindulás a valahova, tervezni-szervezni- véghez vinni….és még sok más,ami fontos: Otthon tengerparton tejszínes patron eperillat a zöldségesnél ebéd a zöldségből mosoly a zöldségestől virágok fák zöld tavasz egy hópehely egy pizza színek fények zene naplemente egy csók látni, ahogy felkel a nap a hold a csillagok érezni hogy fontos vagyok hullócsillag alatt kívánni valami nagyot a felhőket bámulni a felhők felet repülni hallgatni a tenger zúgását csokipuding eperrel tejszínhabbal a nyári eső illata órákon át hintázni utazni világot látni amikor a szállodaszobából látni a Sacré Coeur csúcsát vele lenni nevetni önfeledten kacagni naphosszat sétálni barátokkal találkozni pezsgő bor pálinka fodros-bodros kisszoknya az utolsó vizsga a tudat hogy megcsináltad egy unalmas napon szivárványt látni egy sündisznó a telkeden egy szentjánosbogár ősidők óta ismerni egymást hamburger a balatoni strandon frissen mosott ágyneműbe bújni érezni a bőre illatát a várva várt mosolyjel a terhességi teszten az elsuhanó vonat ablakainak fénye az éjszakában örömet okozni somlói galuska jegeskávé fagyival a kedves ölelése a család amikor mindenki együtt van a mozi varázsa a színház szépsége táncolni reggelig egy este a Margit-szigeten a fények a Dunán a part a házak a kivilágított Lánchíd Buda és Pest egy szabadnap addig alhatsz ameddig akarsz felhangosítani a rádiót és hangosan énekelni amikor eléred az utolsó metrót más boldogságának örülni minden nap újra és újra rácsodálkozni a világra szeretni hinni a csodában a boldogságban magadban…
Egy nap…(szerkesztés alatt a 18:30 utáni rész)
2013 szeptember 7. | Szerző: Gekko
6:15…kipattanó szemek, égnek álló szivacs antennák, szédülés, hány óra van a telefonon kérdések, és amúgy? , milyen nap van?, dolgozni is kell menni?, nyomja a fejem a párna, ami nem is párna hanem a már említett szivacsok.
6:45…cigi kávé nélkül..fúj..fúj de szeánsz része. Hideg van és fázom éss éssss kicsi vagyok még én ehhez érzések, nem akarok suliba menni, se felnőtteset játszani, nézni akarom a mesét.
6:55..nincs mese..vagy nem olyan amit szeretek. Frakkot és Süsüt akarom. Nem megy az átvitel. Lelkesedésem alább hagy, elvonszolom horror filmbe illő testem a fürdőbe.
6:56…meggondolom magam.
6:57…visszafekszem..de csak az ágy végébe, hogy nehogy visszaaludjak.
7:00..Sometimes I feel like throwing my hands up in the air, I know I can count on you ,Sometimes I feel like saying “Lord I just don’t care”, But you’ve got the love I need To see me through… Idájuig jutt a telefon ébresztője..rácsapok és átállítom a zenét..megfogom utálni ezta számot ha sokszor kellt fel…meg akkor is ha nem kellt fel.
7:15 Már a zuhanyfelé közelítek..aztán rájövök, hogy a takaró és én nem férünk el együtt..és hát nagy esély van rá hogy vizes lesz..akkor meg mivel takarozom ha kijöttem a zuhany alól, megtörülköztem, felöltöztem és visszafeküdnék?! Komoly gondok ezek, jövök rá és elmosolyodom magamon…csacsi öreg lány.
7:45 Nem ébredtem el. Ez egyértelmű, mert kibontok egy hideg hell-t és rágyújtok megint. A szivacsok a fejemen, kezdenek lekonyolni, kiszedek egy-kettőt,oldalt a terasz visszatükrözödésben meglepően tapasztalom, hogy sikerült megint pumuklit csinálnom magamból. PEdig én igyekeztem, sőt…majdnem mind a 40 db a hajamba raktam úgy ahogy kell..mármint úgy hogy ne legyek egy Dobó Kata. Még ha az is akarok lenni..akkor is hasonlítsak inkább a magam fejére. Nem jött össze.
8:05 Felöltözve, csinibe riggyentve, magassarkúban lóra szállok vagyis Gottira. E.G. Halycon lemez a fülemben felcsendelül…süt a nap..de hideg van még..érzem az őszt, ahogy az első piros lámpánál, egy sárguló levélt küld nekem…elém esik le, rápillantok majd a lámpára…piros..sárga..zöld…indulás az új évszak felé.
8:45 Tecsó reggeli vásárláson túl, tolom a bicajt a kínai bót felé. Kikötöm a babakocsi lejárohoz, evvel is sztrájkolok. Körbe nézek, veszek egy harinnyát és távozom.
9:25 Jó reggeltek után bekapcsolom a notit, stílusosan Asus-t…figyelem ahogy az ikonok lassan átváltanak fehér lapokról mappákra, alkalmazásokra. Levelek melyek még nem sárgultak el, statisztika frissités, új tételek felvitele, ellenőrzés…vergődés az egész. De valahol hiányzott már.
11:56 Újabb tüdőmbe szét áramló nikotin adag után ismét írom ezt a “naplót”. Nem azért mert nincs munkám, van..de ma nem érdekel..jól esik leírni a mai napot..valamiért úgy érzem a mai napot, még ha nem is részletesen, de le kell írnom. CSepp a tengerben dúdolják bele a fülesbe. Gmail kukkantás: nincs fent. Miért lenne?…dolgozik.
13:19 Kaja meg volt..a tészta kergetőzik bennem..még nem dönött merre induljon..nem jó érzés..De vannak jó hírek is, még hozzá 5percen belül 2 is. 1. kaptam fizut és bár félhónapot dolgoztam, e úgy tűnik, több lesz mint amit megbeszéltünk…nem szólok..mert ha úgy vesszük ennyit kértem, ezek szerint meg is kaptam végül. 2. Ma is megnézhetjük a lakást és ha tetszik Dávidéknak lesz egy eszméletlen jó kecónk. Jó színek, jó elrendezés, nagy szobák, ablakok, jó közlekedés, sok bolt és szórakozóhely a közelben. Mekka és pont. Most már csak a 3. jó hírt kell megvárnom..mert velem mindig 3 jó vagy rossz, vagy valami történik. Mindig 3. Ez törvény szerű az életben. Ha látok egy 1 pókot, az nap vagy a héten még láttok 2-t. Ha egy helyen megsérülök, még a héten 2-szer megsérülök valahol. Találkozok egy régi ismerőssel, a héten még 2-vel összefutok valahol ahol nem is gondolnám. És még sorolhatnám a szitukat, eseményeket, de egy szónak is 3 a vége…3 az igazság. A ráadás is néha összejön:D
14:37 Még mindig itt…és már ásítozok is. Inni kéne valami pörgetőt…
15:06 Nincs pörgető..elromlott. Unalom? Az van dögivel. Mennyit adhatok? Kicsit, töblet maradhat? Persze, csak a másik fajtából is kérem ennyit hogy egyensúyban legyen a pénteki hangulatommal.
15:26 Meg van a 3. márra:D Amint már pár időpontal fejjebb is írtam…3 a Szilvi “igazság”. És tessék:D Ma egy hét után végre megint jó estém lesz. Mert jónak kell lennie legalább olyan jónak mint egy hete volt.
16:19 kezd kiürülni az iroda…mindenki lelép…hm. Most volt külker.oktatás. Semmi újjat nem tudtak mondani.
16:55 Totálisan mentális izgalmi állapot. Lakás miatt, a találkozó miatt, azért mert nem tudom mikor izgultam ennyire is izgulok. Mindenért. Fura és jó érzés egyben.
17:02 Látom a Fényt….jól eldugták előlem…de meg van. 1 hónapja nem láttam már…azt hittem fel se ismerem. De ma annyi minden történt, ami jó, hogy úgy érzem vége van. Bár kint őszbe vált a táj, besötétedik hamar, hideg lesz, sárgul-barnul minden, eltűnnek az élénk színek, helyüket a sötét, meleg árnyalatok veszik át. Talán ezért is lesz világosabb minden, eddig mindent elvakított a düh, a kétségeseséss élénk, éles húsba vágó üressége. Igen üres és félemetes volt ez az egy hónap. De ma az ősz elhozta a fényt és a tartalmat. Látom a végét…nem nem a végét, az elejét, mert minden ma kezdődik el. A kezemben a kulcs, a zár ott volt előttem eddig is, csak nem akartam beletalálni. Ma 18:45-kor berakom a kulcsot a zárba, az hogy elfordítom és belépek azon ajtón már nem az őszőn, a félelmeimen, a fényen, a sötétségen, a kétségbeesett kislányon múlik, hanem rajtam. Lehet ezért is öltöztem ma ki.
18:30 Ide értem várok és reménykedek, valahol azt érzem ez jó lesz.
19:15 Sétálunk az Oktogon felé és “veszekszünk”…nem kell nekik, nem tetszik stb.
22:00 Végem van, újra és újra. Minden mondatával kitép belőlem valamit. El akarok menni, de nem engedi. Nem tettekkel, szavakkal akar meggyőzni, nekem kevés ez. Neki is. Negatív. Tudtam, tudta mindenki tudta. Kibukik belőlem: Tudtam, hogy kamu.
23:00 Még mindig együtt. De hogy is? Miért is?
23:59 Összeomlás, harc, fájdalom. Kell, nem de kell, akarom, nem akarom, ne menj el, de megyek. Legyen vége? Ne legyen. Akkor? Nem tudom. Gyűlölöm ezt a szót. És most már őt is.
24:00 http://www.youtube.com/watch?v=m0CUqewqOE4
01:35 Összeomlok az Andrásin, újra és újra. A biciklin, a padon, a lámpánál. És tényleg ez a nagy változások napja volt. Összeomlás sírás nélkül. Hogyan tovább?? Előre és csakis előre. Mert én mindig megszerzem amit akarok. És nem Pont, hanem !!!!!!
Folyt.köv.
Oldal ajánlása emailben
X