Újra és újra élni…napról napra…
2013 december 4. | Szerző: Gekko |
Bár újra és újra élhetném azt az estét..Mindennap. Minden percét. Vajon mit változtatnék? Semmit. Maximum annyit, hogy figyelek rá az első perctől…akkor az nap nem tettem. Csak egy volt a sok ismeretlen arc között. Két embert ismertem a társaságból a barátnőmön kívül. Nem figyeltem másra, csak hogy vele mi van, jól van, nem omlik össze? Jól lesz ha felmegy a lépcsőn az erkélyre? REndben lesz? Nem kéne utána menni..hát igen és akkor jöttek oda az első eper pálinkával. Nem ittam meg csak belenyaltam..hát igen még azóta sem szeretem a pálinka csodát. Aztán jött a pezsgő, bor, vegyesen. a pezsgőt az egyik srác hozta valami importáló cégnél dolgozik és most hozzák be az országba a pezsit és meglepetésként hozott egy édeset meg egy szárazat és egy rosét. Nem volt rossz, de a kedvencem se lesz, ha meglátom a boltban nem fogom megvenni. Ő közben riposztolt, angolol magyarul mindenkinek töltött, ivott mindenkivel, invitálta a kaját a szánkba. Barátnőm közben elmerült és én csak reménykedtem, hogy tényleg jól van, nem csak mondja. Aztán..sötétedet..de még világos volt annyira hogy tisztán lássam a lemenő nap fényében a szemét amint beleég az enyémbe és felkér táncolni.. Mindenki letében van olyan nap amit szívesen kitörölne..sőt még azt megelőző és követő napokat is. És van olyan amit akár élete végéig újra és újra tudna élni. Valakinek több is van. Mindig más éppen az aktuális események miatt..talán…talán van ilyen. Nekem még nem volt. Egy napot se tudok eddig kiemelni úgy, hogy igen ezt mindennap újra és újra életem végig tudnám újra élni. Addig a reggelig, amikor szinte még a táncrészegségben felébredtem, elmentem a sarokra a muffin hozzávalókhoz. Az az a nap amit újra és újra tudnék élni. Életem első napja.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: